Virágvasárnap

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

(részlet)
Tavaszi népszokások
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás, míg nyugati szomszédaink más vasárnapokon, böjtidőben, leginkább feketevasárnap gyakorolták a szokást. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát:

Haj, ki kisze, haj!
Jöjj be, sódar, jöjj!

Kodály Zoltán és Manga János egy sor szép rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, tavasz behozatalára is utalt.
/Jeles Napok/

Kalex játéka

Kalex indított játékot, blogja 50.000 látogatója alkalmából. Nagyon szép táskaszett az ajándék, ami sorsolásra kerül. Jutustól hoztam az infót:) Nézzétek meg, érdemes!!!

Katt a képre

Húsvéti készülődés

Ez az articsóka koszorú is a tavaszt idézi a madárkákkal:)
A méhecskék hungarocell tojásból készültek
Nyuszó-muszónak félre sikerült az orra, szegénynek:)
A nyuszópár is a húsvétra vár:)
Elkészültek a tojásaim, jöhetnek a locsolkodók:)))

Fejezzük be együtt

Jó régen voltam már. A jó idő jöttével az én munkám is megszaporodott. Most már szép rendbe van a kertem, ablakok megpucolva, holnap a szekrényeket pakolom ki, selejtezés lesz, és a rongyaimat rakom rendbe. Most már éppen ideje, hogy felrakjam az áprilisra kitűzött munkámat.
Ez a négy terítő egyforma kalocsai mintával készült kb. 10 éve, ezt szeretném kiriselni, remélem sikerül. Valamikor rengeteget riseltem, de az már a múlté. Az életembe belépett a foltvarrás, és ott is maradt. Na, kiváncsi vagyok, mit produkálok:))) Tehát Fejezzük be együtt!!!!!!!!!

Fejezzük be együtt

Elkészültem a márciusi feladattal, azaz kivégeztem egypár UFÓ-t. Szép lassan tűnnek el a befejezetlen dolgaim. Szedhetem elő az ezeréves
hímzéseimet.

Almás pite...

Fél kg liszt,1 db tojás, 15 dkg zsír,1 sütőpor,20 dkg kristály cukor, 1 tejföl, csipet só.

összegyúrjuk, két részre osztjuk, tepsi nagyságúra nyújtjuk /ne legyen kicsi a tepsi, mert túl vastag lesz a tészta.

Egyik lapot a tepsibe helyezzük, megszórjuk egy kicsi zsemlemorzsával, majd rárakjuk a tölteléket, felülre a másik lapot, megkenjük tojással a tetejét és villával megszurkáljuk.Aranysárgára sütjük közepes lángon.

A töltelék lehet:fahéjas cukrozott alma, meggy, cseresznye de bármilyen süthető gyümölcs, vagy dió, mák, gesztenye.

*******************************************************************
A vasárnapi disznótor után úgy éreztem kell valami édes -savanykás. Na, nem azért, hogy teleettem volna magam, hanem a rengeteg szalonna láttán is elrontottam a gyomrom, a hétfői zsírsütésről nem is beszélve. egyik kedvencemet az almás pitét sütöttem meg, gyors, kiadós sütemény, és az almát csak a fagyasztóból kellett kivennem:) --úgyis kellett a hely a húsnak:)
Ennek a sütinek sokféle változata van, én ezt a fajtát szoktam sütni, csak zsír helyett margarint használok.

Az anyag kupacom felső két zöld selyem anyagából készült ez a táska.
A táska varrást még gyakorolnom kell, nem vagyok benne profi, szerintem nem is leszek, de nem adom fel:)) Nagyon tetszenek a textil táskák.
KATT A KÉPRE

Anyagfaló táska, az első darabom ami az anyag kupacból készült, hullámvarrással. A felső képen a táska hátoldala látható. A füleket a Passzió- Meridától vásároltam a karcagi táborban, akciósan.

Ezt a kokárdát a lányom készítette nekem. Filcből van, gyöngyökkel és flitterrel van díszítve.

Az Isten szolgája gyalog is járhat

Rákosnál szép tölgyerdőn vonultak keresztül a honvédek.
Amint kiértek az erdőből, egy görögkeleti esperes hintójára bukkantak, amelybe két pompás ló volt fogva.
A honvédek megállították az esperest, aztán felszólították, hogy szálljon ki a kocsiból, mert a lovakra szükségük van.
Az esperes savanyú képet vágott, de engedelmeskedett.
Eközben odajöttek a tüzérek is, akik nagy hiányt szenvedtek ágyús lovakban.
–Jó lesz az a két ló nekünk – mondták a tüzérek
– Hát akkor én hogyan megyek haza – sopánkodott az esperes.
– Ha az apostolok tudtak gyalog járni, akkor a tisztelendő úr is mehet gyalog – volt a válasz.
Az esperes zúgolódott, de bíz' a két lovát mégis az ágyúk elé fogták, s ezzel vigasztalták a papot:
– Isten szolgája gyalog is járhat.
– Hát önök nem járhatnak gyalog?
– Nem bizony, mert mi a halált szállítjuk, s annak paripa dukál – válaszolták nevetve a harácsoló tüzérek.

Miért történt a szerencsétlenség?

A kápolnai csatában egy honvéd tüzérnek mind a két lábát leszakította az ágyúgolyó, s kínjai közt nagy hidegvérrel jegyezte meg:
– Lelkemet, testemet sokszor ajánlottam az Istennek, de a lábam sohasem jutott eszembe. S lám, most itt a baj!

Az ellenség nem tudja!

– Mi jut eszedbe? Töltetlen puskával menni az ellenségnek? – mondá az egyik nemzetőr a másiknak a szabadságharcban.
– Csitt! Hisz az ellenség nem tudja!

Csodálatos!

Welden altábornagy kiáltványt intézett a komáromiakhoz, hogy térjenek át a császár hűségére, s teljes kegyelmet nyer a lakosság és a várőrség. Tizenkét óra időt adott, hogy az őrség meggondolja a dolgot.
A kiáltványból a honvédek puskafojtást csináltak, és tüzelni kezdtek az őket körülzáró osztrákokra.
Welden erre általános rohamot rendelt a vár ellen. A honvédek engedték közel jönni az osztrákokat, s a jámborok már azt hitték, hogy ellenállásra se fognak találni.
De ekkor aztán nekivetkőztek a honvédtüzérek, és gyilkos kereszttűzbe fogták az osztrákokat. Ezek persze hamarosan megfutottak. Welden sem tudott hová lenni az álmélkodástól.
– Csodálatos! – mondta a tisztjeinek. – Mily pompásan lőnek ezek a tüzérek, s mégse akarnak átjönni hozzánk!
A jámbor azt hitte, sokkal nagyobb dicsőség a fekete-sárga zászló alatt szolgálni, mint a nemzetiszínű alatt.

Orosz süveg Kossuthnak

Komárom alatt a június 21-i csatában vagy ötven oroszt fogtak el a honvédek, s Görgei elé kísérték, aki főleg azért jött oda, hogy meggyőződjék az orosz betörés igaz voltáról.
Mikor aztán felálltak előtte a fogoly oroszok, az egyiknek a fejéről levette a medvebőrös süveget, és honvédcsákót nyomott a helyébe. Aztán az orosz süveget bepakoltatta, s futárral elküldte Kossuth Lajosnak.
– Jelentem a kormányzó úrnak – szólt a megérkezett futár –, hogy ilyen süveg alatt sok ezer főt láttunk.
– Rövidítsék meg egy fejjel őket! - ajánlotta neki a kormányzó.

Látszik, hogy költőt visz

Petőfit Bem apó annyira szerette, hogy a „fiának”, ez pedig őt „apámnak” nevezte. Az öreg egy fekete szőrű, lusta, vén paripát ajándékozott a költőnek Nagyszebenben.
Nyilván azért ajándékozta meg ilyen vén csatalóval, hogy el ne ragadja vagy le ne vesse kedvenc költőjét.
Mikor Bem apó Lugos alatt nagy hadi szemlét tartott, vágtatva jött ki a városból törzskarával.
Kíséretében volt Petőfi Sándor is az ő lusta paripáján, amely azonban – a többitől kedvet kapva – szintén vágtatott.
Bem apó csodálkozva látta, hogy egyszerre milyen fürge lett az öreg csataló. Mosolyogva fordult Petőfihez, és franciául így szólt:
– Látszik, hogy költőt visz, Pegazus lett belőle!

Nem kell az okosabb!

Az vízaknai, szerencsétlen végű csatában, amelyben Petőfi is részt vett, a maroknyi honvédsereg rendületlenül állta az ötszörte nagyobb osztrák sereg tüzét.
Báró Puchner többször lőtávolba jött, s a tüzérek le akarták lőni. Ezt azonban Bem apó megtiltotta nekik.
– Ne lőjetek rá – úgymond –, mert helyette majd okosabbat küldenek, akivel aztán nem lehet olyan könnyen elbánni!

Csak utánam, fiaim!

Mikor Branyiszkónál a 34. tót zászlóalj csatarendbe állott, Guyon eléjük lovagolt, és így szólt:
– Elől dupla lénung, hátul kartács!
Erdősi Imre, a hős piarista tábori pap pedig a rohamjelre feltartotta a keresztet, s tótul így kiáltott:
– Csak utánam, fiaim!
És a föllelkesült zászlóalj oroszlánként rohant előre.
A győzelem után hozzájuk lovagolt Guyon, nagyon megdicsérte őket, s ezzel végezte beszédét:
– Két hónapra dupla lénung!
Egy jókedvű huszártiszt erre Guyonhoz fordult:
– Hát a páter mit kap?
– Lelki feloldozást – mondta mosolyogva Guyon.

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.
Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt.

Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!...

- Budára! Budára! Nyitassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."

(Részlet Petőfi Sándor naplójából)

Megint játék

NATURITA blogszületésnapja alkalmából játékot indított a rendszeres olvasói részére. Bekapcsolódtam a játékba én is.
Még mindig szeretek játszani.

Ma Nőnap

Ezt kaptam ma:)



Ilyenek a kertemben a korai virágaim.

Kattints a képre

Az anyagaim egy töredéke amelyből szeretnék varázsolni valami hasznos dolgot. Van egypár elképzelésem, a táskától a kötényig, konyhai apróságokon és egyebeken keresztül. Jön a húsvét, most arra programozom be magam:)
Ezeknek az anyagoknak nagy része szabászati hulladék. Megfogadtam nem veszek anyagot, de most rendeltem a klubunkon keresztül 10 m vékony molinót.
Ennyit az anyag vásárlásról:)

Anyagfaló

Gina leleményes ötletétől, csökkenthetjük anyag halmazunkat. Én benne vagyok, szeretném, ha ürülne egy kissé a szekrény tartalma. Próbáljátok meg ti is.Kattints a képre és többet megtudsz a témáról:)))

Holnap felrakom a fotót az anyaghalom egy részéről:)

Hétfőn adtam fel a meglepetés csomagot, szerdán visszajelezték, hogy megkapták. Úgy érzem, meg volt elégedve aki kapta, az az igazság egy kicsit izgultam, hogy tudja- e használni. Én, mint foltvarró úgy csomagoltam, mintha
magamnak tenném. Ezúton kívánok még jó foltoskodást!

Katt a képre!

Bohóckodtunk:D

Szombaton elruccantam a lányomékhoz, mivelhogy a férjem Székesfehérváron volt az Országos Méhész kiállításon, így egyedül kuksolhattam volna itthon. Összeszedtem a kis motyómat és az unokám jött értem. Ebéd után elkezdtük kreatív tevékenységünket, bohóckodtunk. A nagyobb bohócnak régebben a testét én készítettem, a fejét a lányom. Most ennek a mintájára készítettük el a kisebbet. Nagyon jó ötletnek tartom a hungarocell fejet behúzni hurkolt anyaggal, majd azután ráragasztani a hajat, szemeket, és a szájat. A fej a testhez kihegyezett hurkapálcával van rögzítve.
Valamikor csináltam kis bohócot annak festettem a papirmasséból készült fejét.

Ma megkaptam Jutus ajándékát. Azokra a kedves apróságokra nem számítottam. A monogramos kulcstartóra rá is raktam a kulcsaimat A méhecskés csipesznek is meg van a helye.
A kézimunkák nagyon szépen, igényesen vannak hímezve, eredeti szín összeállítással. Azért tudom, mert valamikor kenyér kereső foglalkozásom volt a kézimunka előnyomás és hímzés. Ehhez is megszállottság kell, ezért is maradt a szívem egyik csücske a hímzés.